|
A Homokvihar II.
Cipi 2005.06.07. 16:23
A homokvihar
A két homokvár
Dadicated to Fanfan
1. rész
Még mindig ugyanaz a szitu mint az előző részben. Ugyanaz a szerelés, ugyanazok az emberek, ugyanaz a zene.
Csak egy valami hiányzik a képből. Dzsurkó a komornyik. Szegény szerencsétlen úgy döntött, hogy ott hagyja jól jövedelmező állását és elindul szerencsét próbálni. Duff és Cipi még hamuban égetett pogácsát is csomagolt neki. De ez kezd egy kicsit in medias res kezdés lenni, így hát kezdjük az elejéről.
Minden akkor kezdődött, amikor A Beatrice (Beettii) nevű gyönyörű Tündelány a szigetre érkezett anyjával Elrond királynővel, mert azt hitték, hogy ez egy túlélő műsor. De mivel senki nem maradhat ingyen a szigeten
Ezért beálltak Duff és Cipi putriába takarítani. Itt szeretett belé Dzurkó a komornyik, amikor megpillantotta a tünde hercegnőt a hársfaágak csendes árnyán osonni.
A leányka nem szaladt el, megállt és várta Dzsurkót, aki most nem egy komornyikra hasonlított, hanem a hős és legszebb királyunkra, Könyves Kálmánra.
-
Csengetett Milord?- kérdezte csábosan mosolyogva a leány.
-
Ki vagy kinél szebbet még nem láttam mióta világ a világ.-Dsurit annyira elbűvölte a lány, hogy ijedtében elfelejtette, hogy nem tud beszélni
-
Beatrice valék, joó uram.
-
A nevem Dzsurkó.
Hosszan néztek egymás szemébe, és nem tehettek ellene, de megszerették egymást.
De az idilli hangulatot megzavarta Elronda királyné
-
Beatrice! Ki ez a hímnemű egyén veled. Ide figyelj fiam! Ha tényleg el akarod nyerni a lányom kezét, aki népének esthajnalcsillaga, meg kell küzdened a WC –ben tanyázó baktériummal. Ő a kit Mc megölt hajdanán, amikor levágta ujjáról a Nagy Gyűrűt, de ügyesnek kell lenned, mert Mc is utazik a leányom kezére.
-
Útra kélek és megküzdök Beatrice kezéért!! Egy életem egy halálom, a baktériumot megtalálom.-mondta Dzsurkó, meghajolt Elronda királyné előtt, majd könnyed csókot lehelt szerelmese homlokára, és sokan látták őket ekkor, mert mind a kettőjüket fény övezte, de nem törődtek vele.
Dzsurkó ezután elindult főnökei irodája felé. Gyorsan megnézte nem e büdös a lehelete, majd kopogott
-
Tessék! – hangzott a válasz bentről, Dzsuresz lenyomta a kilincset és minden bátorságát összeszedve belépett.
-
HmnhöELNblaézéstbugA ZAVARÁSÉRT!-mormogta Dzsurkó visszatérve jól bevált stílusához.
-
Mi kéne öreghaver? – fordult felé Duff a bőrhuzatos forgószékével.
-
Szerehumlabtnék szabadhör hörságot kivenni…- motyogta mély alázattal a komornyik
-
És milyen okból? –kérdezte Cipi miután gyorsan tálcára tette a passziánszt, és megnyitott valami kamuszerződést.
-
Höm hör STOP (itt inkább a narrátor mondja el a szöveget, mert már kezd fárasztó lenni ez a humlabug dolog. Nos Dzsurkó beszámolt miként pillantotta meg Beatricét, ki népének esthajnalcsillaga, és hogy rögtön beleszeretett. De Elronda királyné azt mondta, hogy csak akkor lesz az övé Beatrice, ha megöli a Nagy WC- ben tanyázó bacit. Ezért szeretne Dzsurkó szabit kivenni.)
-
Köszi szépen narrátor bácsi! – mondta Cipi – Figyusz Dzsurkó! Nem is tudom mit feleljek… tudod most van a szezon…ilyenkör jön ide a zülleni vágyó nép. Nagyon kellenél most öregharcos.
Dszurkó a földre hanyatlott, kezeit összekulcsolta és könnyeit nyelve könyörgott.
Duff felállt, Gucchi cipője nyikorgott a fényesre sikált padlón, kezeit szmokingja nadrágának zsebébe mélyesztette.
Cipi felhúzta szeméből azt a… azt a valamit, amit a bankárok hordanak… azt a zöld kis siltes valamit.
És odaadjuk neked a céges járművet…- nagylelkűsködött a főnökasszony és előszedett a fiókjából egy felfújható gumikacsát.
Dzsurkó szalutált majd hátrálva elhagyta a szobát.
Cipi sebtében felkapta Mercedese kulcsát és távozni készült.
-Hová ilyen nagy sebbel- lobbal? – kérdezte Duff.
2. rész
Dzsurkó eközben eljutott a Nagy WC- tartályhoz és megpróbálta felkutatni a nagy bacit. Ment mendegélt míg egy sűrű sötét nagy erdőbe nem ért. Itt találkozott egy kóbor lovaggal aki teljesen magába roskadva ült egy fa tövében.
-Hum mi bla a bug a baj! –kérdezte Dzsurkó a lovagot. Mire a kérdezett felemelte a fejét és olyan fejet vágott mintha hülyének nézné szegény Dzsurkót.
(elnézést kérek a kedves olvasóktól, de annak érdekében, hogy a story megfelelő gyorsaságban haladjon, Dzsuri ízes beszéde helyett, fordítást alkalmaztunk)
Visszatekerve az eseményt…
-
Mi a baj? – kérdezte Dzsurkó a lovagtól
-
Semmi! Csak dobott a csajom éhes vagyok szomjas, vagyok álmos, vagyok Aids – es vagyok…
És az értékpapír piac is csökkent! És te ki vagy… miért jöttél erre a nyomi helyre (kappanhangon nevet).
-
Én vagyok Dzsurkó a komornyik. Azért jöttem, hogy megöljem a Nagy Bacit, mert csak így nyerhetem el szívem hölgyének kezét. Ugyanis Beatrice nem adhatja kevesebbért élete kiváltságát, mint a gonosz legyőzése.
-
Nagyon fasza! Én pedig Tulipános Fanfan vagyok Híres minnesanger vagy vágáns? Tudja a tulipán.
-
Tarts vélem joó vitéz! Együtt legyőzzük a Nagy Bacit…. Csak még nem tudom hogyan…
-
Na ne ! Akkor minek indultál el… gyökér… de azért megyek a hősökre… vagy mi a tulipán mindig buktak a PIPI- k.
Dzsurkó bólintott még álmában csengetett is egy kicsit, és elindultak. Néhány cm után elérték a Nagy WC- t melyben a szörny lakozott.
- Ja ez a baci…- kérdezte Fanfan – ennek nyomatsz egy kis Domestoszt oszt jó van…
Dzsurkó elkezdett turkálni kis retiküljében és előhúzott egy nagy Domestoszos flakont.
Dzsurkó előkapta a teleobjektívjét, hogy egyáltalán lássa ellenségét. Beállítja a műszert, de néhány pillanatra szívébe markol a félelem. Ekkor megszólal a baktérium:
-
Sokan voltunk hajdanán. Rengetegen. De ekkor jött a nagy…
-
Mc –kotyogott bele Dzsurkó
-
Dehogy is! Az a hülye is járt itt! Beatrice kellett vón néki! Még karddal jött nekem… az idiótája…
-
Elég mán!!! Nyírd már ki!! – morogta Fanfan.
-
Ok! Akkor ég veled baci! Mondta Dzsurkó és színpadias mozdulattal a WC – beöntötte a csodaturmixot.
-
Na végre vége van.- sóhajtott fel Fani.
- Igen! És most már térjünk haza…
- Tőlem…
3. rész
-
Sajnálom leányom, de Dzsurkó nem tért vissza időben. El kell hajóznod nyugatra. A Titanic indul öt perc múlva.
-
Nem… még van remény. –susogta fátyolos hangon Beatrice.
-
Hát nem szeretsz engem is lányom? –kérdezte Elronda királyné.
-
Dehogynem anyám…- zokogott fel Beatrice és anyja vállaira omlott
-
Szedd magad össze! – vigasztalta az anyja –hiszen a mi ősi hazánk Las Vegas –ban van. Itt csak szegénység várna rád.
Beatrice lehajtotta szép fejét, magához vette piros sport táskáját és felszállt a Vegas – ba tartó gépre…
| |